Most írták alá az új TV-s szerződést, három évre 5,1 milliárd fontot kapnak a csapatok. 2016-tól indul a habzsi-dőzsi, mindenkinek fel kell kötnie a gatyáját.
Az angolok már eddig is elég jól el voltak eresztve a TV-s pénzek terén (a most érvényes, 2013 óta futó, szintén hároméves szerződés értelmében összesen 3 milliárd fontot kaptak a klubok), de a mostani összeg minden korábbihoz képest brutális. A közvetítési jogok egyébként árverésen dőlnek el, a TV-társaságok egymásra licitálva próbálják elhódítani, vagy épp megtartani a közvetítési jogokat, ez nyilván kedvez a ligának, mert szinte minden ilyen árverésen garantált a hatalmas áremelkedés. Most az előző szerződéshez képest mintegy 70%-kal emelkedett a végső összeg, vagyis évente 1,7 milliárd font (2,1 milliárd euró) áramlik majd be az angol fociba 2016-tól. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy még egy kieső csapat is 100 millió font körüli összeget kap a TV-társaságoktól egy évre.
A Premier League gazdasági fölénye ezzel még nyomasztóbbá válik. Összehasonlításképp, a La Liga csapatai összesen mintegy 530 millió fontot kasszíroznak egy év alatt a TV-s pénzekből, de ennek jó részét elviszi a két nagy, akik egyénileg értékesítik a meccseik közvetítési jogát.
Még rosszabb a helyzet a Bundesligában, a német klubok szezononként mindössze 345 millió fontnak megfelelő eurót tudnak lefölözni a televíziós csatornákról. A Serie A a Sky Italiának hála ugyan még a spanyol bajnokságot is előzi, de az angol adatokhoz képest az általuk benyelt évi 590 millió font is aprópénznek tűnik.
az összegek euróban, de a különbségek így is érzékelhetőek - forrás: AS
A dologban persze nem önmagában a számok érdekesek (a PL eddig is fényévekkel a többi bajnokság előtt járt anyagilag), hanem a tendencia. Úgy tűnik, az angol bajnokságban még mindig van növekedési potenciál, a folyamatosan érkező sztárok, és az egyre erősebb kiscsapatok konstans magas szinten tartják az érdeklődést a liga iránt. Érdekes lesz egyébként figyelni, hogy az elszabaduló TV-s pénzek hogyan befolyásolják a jegyárakat a stadionokban. Sok szakértő, és még több szurkoló szerint itt lenne az ideje olcsóbban adni a jegyeket, egyrészt, mert a csapatok az óriási televíziós pénzek mellett egyre kevésbé vannak rászorulva a jegybevételre, másrészt pedig, mert lassan ott tartunk, hogy Angliában a TV előtt is luxus lesz meccset nézni. Csak tájékoztató jelleggel: a meccsek nagy részét (tehát nem az összeset) közvetítő Sky Sports előfizetési díja nagyjából 70 font _havonta_.
A magyar közvetítési jogokat a mostani fejlemények egyelőre nem befolyásolják, a 2015/16-os szezon végéig mindenképp marad a DigiSporté a bajnokság, aztán viszont nálunk is licit lesz. A jogokat áruló angolok nem szoktak tárgyalásokkal szőrözni, aki a legtöbbet fizeti, az viszi a cuccot, de egyelőre nem nagyon látszik, hogy bármelyik magyar sportcsatorna komolyan törné a fejét egy ellenajánlaton. Pénze is csak egynek, a nyáron induló közszolgálati adónak lenne rá, ha ugyan.
Arról már írtam korábban, hogy a pénzhegyek önmagában még nem lendítik a világ tetejére a komplett angol klubfutballt, sőt, mivel a plusz zséből minden csapat, szinte egyenlő mértékben részesül, jelentős része óhatatlanul el is fog inflálódni. Az is igaz ugyanakkor, hogy az angol klubok a TV-s pénzeknek köszönhetően folyamatosan képesek növelni a bevételeiket, miközben ezt kevés másik csapat mondhatja el magáról a kontinensen. A tíz éve folyamatosan a világ leggazdagabb klubjának számító Real Madrid például mindössze 20 millió fontért árulja a legendás Santiago Bérnabeu Stadion névhasználati jogát, ami jól mutatja, hogy mennyire nem képes már több bevételt kisajtolni a szponzoraiból. Összehasonlításképp: a Manchester United nemrég ugyanekkora összeget kasszírozott abból, hogy eladta carringtoni edzőközpontja névhasználati jogait.
A Deliotte nemzetközi könyvvizsgáló cég által összeállított Football Money League címú tanulmány legutóbbi kiadásából is valami hasonlót lehetett kiolvasni. Az már rögtön nagyon meredek, hogy mind a 20 Premier League-ben szereplő klub ott van a világ 40 leggazdagabb csapata között, de még sokkolóbb, ha a tendenciákat nézzük: szinte az összes angol meredeken növelte a bevételeit az utóbbi pár évben, miközben a spanyol gigászok, vagy a Bayern München a legjobb esetben is kvázi stagnálni volt képes.
Hosszú távon ebből könnyen kijöhet az angolok brutális szakmai fölénye is, igaz, nem feltétlenül. Az már most látszik, hogy elképesztő pénzek csorognak le az utánpótlásba, és ha lassacskán is, de csak jelentkeznek a tehetségek, egy Barkley, egy Oxlade, egy Ibe és egy Sterling komoly minőségi javulás a tíz évvel ezelőtti felhozatalhoz képest. A fő gond még mindig az edzőkkel van, bár itt is elindultak mélyreható változások, Redknappet kivágták a QPR-tól, a Southamptont egy holland, a Tottenhamet pedig egy argentin repíti, ezen az úton kellene továbbmenni. És emellett még mindig igaz, hogy a bajnokságok közül messze a Premier League a legnagyobb brand, az egyetlen, amelyikben ligaszinten van benne a folyamatos növekedés lehetősége.
így néznének ki a közvetítési jogból leakasztott összegek a La Ligában, ha az angol modellt követné az eloszlás
Ennek a fajta gondolkodásmódnak a hiánya a legnagyobb hendikep a többieknél. A Bundesliga ugyan jó úton jár, de a Bayern brutális fölénye így is mérgezi az egészséges versenyfutást, miközben a spanyolok még most sem hajlandóak belátni, hogy a két gigász görcsös ragaszkodása az előjogaikhoz végső soron a saját növekedési lehetőségeik korlátját jelenti. Rövid távon ugyan minden bizonnyal hasznos a Realnak és a Barcának egy kvázi kiherélt bajnokság (amelyikben ők háromszor, négyszer akkora lóvét kasználnak a közvetítési jogokért, mint az Atléti), de már most látszik, hogy ezzel csak egy bizonyos pontig növekedhetnek, tovább az tudná lökni őket, ha az egész bajnokság válna eladhatóbbá. Ehhez viszont erős kis-és középcsapatok kellenek, olyan gazdasági erővel, ami ismert és elismert külföldi játékosokat tud bevonzani a bajnokságba. Ettől egyelőre nagyon messze vannak, és bár a nemzetközi kupákban még tartják magukat az angolokkal szemben, semmilyen garancia nincs arra, hogy hosszú távon nem tör utat magának a rengetegtnél is jóval több pénz.
A másik lehetőség az, hogy a Premier League túlerősödik, és az egyébként is a leginkább fizikális topligának számító angol bajnokság olyan nehézzé és kiegyensúlyozottá válik, hogy az már hátráltatja a csapatok nemzetközi kupaszereplését. Már most vannak erre utaló jelek, a 2005-9 táján még nagyon erős angol fölény pont azóta látszik elillanni a BL-ben, amióta irreális pénzek jönnek a közvetítési jogokból.
A következő évek nagy kérdése, hogy melyik szcenárió jön be, én amellett vagyok, hogy a sok pénz előbb-utóbb meghozza a szigetre a szakmai előrelépést is, és akkor aztán tényleg nem sok csapat állhat majd az angolok útjába.
